Stonehenge az angliai Salisbury-fennsíkon látható kőépítmény, amelynek korát négyezer évre becsülik. A bronzkori megalit kultúra terméke, amely Spanyolország atlanti-óceáni partjaitól Dél-Skandináviáig terjedt, a brit szigeteket is magában foglalva. A 2-7 méter magas, 20-30 tonnás, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte például a nyári és a téli napforduló idejét.
Érdekességek a Stonehenge-vel kapcsolatban:
a: 40 mázsa a leghatalmasabb kő súlya, magassága pedig 9 méter. A megalit építménykülső szélét határoló kövek között áll.
a: 166 kőből állt eredetileg a stonehenge-i építményegyüttes. a 82 kisebb méretű, úgynevezett kék kő Malborough Roughs-ból származik (30 km északra). A másik 84 szilicium tartalmú homokkő a messzi Gallesből került ide.
a: 240 km választja el Stonehenge-t a Galles melletti Preseli-domboktól. Itt fejtették ki a legsúlyosabb köveket. Tengeren és folyón szállították őket, majd a kikötés után fatalpakra helyezve húzták ki őket a helyszínre.
Merlin varázsló műve
A Historia Regum Britanniae a 12. században született és Artúr király legendájának első, hosszabb változatát tartalmazza. Az író, Geoffrey of Monmouth elmeséli, hogyan született Stonehenge. Merlin, a varázsló hozatott 300 nagy követ Írországból, hogy emlékművet emeljen 300 brit nemesnek, akiket a szászok lemészároltak az 5. században.
Stonehenge és a druida vallás
John Aubrey, a 17. századi angol régiséggyűjtő, aki a stonehenge-i árkokat
felfedezte, volt az első, aki összefüggésbe hozta az építményt a kelta né-
pek druida vallásával. A régészek már bebizonyították, hogy biztosan nem
vettek részt az építésben, mivel az építmény korábbi, mint a kelták megjele-
nése a térségben. |